Kedves  Olvasók!

  Honlapomon hozzám közel álló két  témaakört szeretnék részletezni; különösen az első témakör - a Munkavédelem -- az amit jobban tudok megírni, persze érthtően és ahol csak lehet tömören. Ez volt a foglalkozásom, mint előadó, munkavédelmi mérnökként egy szerszámgépgyárban dolgoztam itt Vajdaságban, Adán.  Első témakörömet címszavaakkal kezdem, azzal hogy ez nem tartalmazza a bekezdő szavaimat.

   1.  MI A MUNKAVÉDE LEM, MILYEN TÖRVÉNYEK SZABÁLYZATOK 

 

SZABÁLYOZZÁK?

 

    2.  MILYEN VESZÉLYEK LÉTEZNEK A GBAN,YÁRAK MAGÁNCÉGEKBEN, MEZŐGAZDASÁGBAN;

     3.  MILYEN VÉDŐFELSZERELÉSEK VANNAK A GÉPEKEN; MI AZ A VÉDŐFELSZERELÉS ÉS  HOL KELL HOGY LEGYEN A GÉPEKEN?

      4.   MILYEN SZEMÉLYI VÉDŐESZKÖZÖKET HASZNÁLNAK A MUNKAVÁLLALÓK?  Miért?  Milyen kötelezettségei vannak e téren a munkaadóknak?

       5.   MILYEN ELŐNYÖK VANNAK A VÉDŐFELSZERELÉS ÉS VÉDŐESZKÖZÖK  HASZNÁLATÁVAL?  Vannak e hátrányai is?

       6.   MIILYEN  KORKEDVEZMÉNYEKRŐL  TUDUNK ÉS  MIT  JELENT A KORKEDVEZMÉNY;  MELY MUNKAHELYEKEN VAN?

       7.   MI A KÜLÖNBSÉG AZ ÉPÍTŐIPARI, GÉPGYÁRI, AUTÓGYÁRTÁSI,   A  VEGYIPARI, MEZŐGAZDASÁGI .... VESZÉLYEK KÖZÖTT?

        8.  MI AZ  AMI MÉG E TÉMAKÖRBE TARTOZIK?   MI AZ A MUNKAHELYI BALESET ÉS MIK A KÖTELEZETTSÉGEK E TÉREN?

        9.  KI LEHET MUNKAVÉDELMI ELŐADÓ ÉS HOL?

       10.  KI ELLENŐRZI A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK ÉS TÖRVÉNY BETARTÁSÁT?  KI BÜNTETHET? MILYEN BÜNTETÉSEK VANNAK, MITŐL FÜGG  ANNAK FOKA?

 

               Bevezető

        Ezeket a pontokat, kérdéseket fogom a továbbiakban részletezni, ahol lehet tömören és röviden, ahol pedig valamivel hoszabb megindoklás, magyarázat szükséges, ottt kicsit részletesebben elemzem.  Természetesen törekedni fogok arra, hogy mindenki megértse mi is a munkavédelem, milyen  veszélyeket rejt magában egy -egy munkafeladat, egy-egy gép, szerszám... és mindazt, amit a címszavakban felsoroltam.

Remélem érdekesnek találják e témakört, amelyhez némileg fűződik a következő témakör, az Elsősegély.

Törvény, Szabályzatok ölelik fel e témakörtt, amelyek vonatkoznak mind a munkaadókra, mind a munkavállalókra és a mezőgazdaságban dogozókra és gazdákraa is.  Arról, hogy milyen törvény és milyen Szabályzatok ölelik fel e témakört, későbbieekben lesz szó!

Veszélyek miden gyárban, magáncégben, a mezőgazdaságban is fennállnak, sok féle veszély rejlik egy-egy  munkagép működésekor, szeszámok használatakor , de anyagszállításkor is, a cégek udvarában!  Ezért kell betartani a törvényt, szabályokat mindeenhol és mindenkinek! Kiknek? Munkaadóknak, munkavállalóknak egyaránt!

 

1 .  MI A MUNKAVÉDELEM, MILYEN TÖRVÉNY, MILYEN SZABÁLYZATOK SZABÁLYOZZÁK  E TÉMAKÖRT?

     Munkavédelemnek nevezzük mindazokat a védőintézkedéseket, védőeszközöket, személyi védőfelszerelést,  megelőzési tevékenységet, baleset-megelőzést, és ehhez hasonló intézkedések eegész sorát, amelyeket a munkaadónak foganatosítania kell, a munkavállalónak pedig be kell tartania minden állami, magán-vállalatban, mezőgazdaságban, attól függelenül hogy mit termel, mi a gyár teméke, mi az amivel foglalkozik a magáncég!  Tehát összefoglalva:  a munkavédelem  mindazon védelmi intézkedés összessége, amelyeket  a törvény és a különböző szabályzatok előírnak!

      A legfontosabb törvény, amely e témakört szabályozza a MUNKAVÉDELMI  TÖRVÉNY ( itt Szerbiában kicsit bonyolultabb az elnevezése, amióta 2005-ben megváltozott),  amelyet  mindenkinek be kell tartania és e törvény szakaszait tisszteletbeen kell tartani. A büntető szakaszokra különösen oda kell figyelni, mert a törvény szakaszainak nem betartását szigorúan büntetik ott is, nálunk is!  E törvénynek vannak Bevezető szakaszai,  Meghatározott témával foglalkozó szakaszai e témakörből, baleset-megelőzésre vonatkozó szakaszai, biztonságvédelmi szakaszai  és  más rendelkezései ( Szerbiában példdául szakvizsgát is előlát aa munkavédelmi előadók részére, akik a vállalatokban végzik e teendőket)!

     A  másik fontosabb e témakörből a Szabályzat, amely egy-egy részt e fentiekből részletesen tárgyal.  Vannak  Szabályzatok a gépekre, berendezésekre, személyi védőeszközökre vonatkozóan, munkaahelyi balesetekre vonatkozóan  és így tovább!

    Természetesen külön szabályzatok vannak a gépgyárakban, vegyipari gyárakban, építőipari vállalatokban, mezőgazdasági cégekben, magánvállalatokban és  ezek a szabályzatok némileg különböznek egymástól, ugyanis más-más veszélyek vannak a fémipari-, gépgyárakban, autógyárakban,  vegyipari vállalatokban, mezőgazdasági kombinátokban...és így tovább!

     A Szabályzatokat éppúgy be kell tartania mindenkinek, csakúgy mint a törvényt, sőt, ezeket nemcsak hogy be kell tartani, hanem végre is kell hajtani előírásaikat,  mindegyik esetben, minden ipari és mezőgazdasági  cégben, magánvállalatban!

          2.  MILYEN  VESZÉLYEK  LÉTEZNEK  A  GYÁRAKBAN,  MAGÁNVÁLLALATOKBAN,  MEZŐGAZDASÁGBAN.

        Nagyon sokféle veszély leselkedik a munkavállalókra a gyárakban, magánvállalatokban, mezőgazdasági kombinátokban és a mzőgazdaságban általában.  E  veszélyek fajtái attól függőek, hogy milyen gyárról, magánvállalatról van szó: fémipari-, vasgyár, vegyipari, építőipari, autógyár, satöbbi.

      Kezdjük talán a fémipari gyárakban létező veszélyekkel:

      ---  az  irodákban főképp a papír és más anyag lehet veszélyes és néhány kisebb munkaeszköz;  esetleg ha csúszik a padló;

      ---  a munkacsarnokokban: a gépek  azon részei, amelyeken valamilyen megmunkálás, munkafolyamat, ehhez hasonló "megy  végbe" (ha a veszélyes zóna nincs védőrésszel, eszközzel ellátva);  a  gépek mozgó, forgó,  erőátviteli  részei  (ha nincsennek védőezközzel  ellátva);  villamossági részei ha nincsennek megvédve.  A teherszállító daruk (amelyek fenti síneken gurulnak), amennyiben a teher alatt mennek el  a dolgozók -- ami különben tilos!  --  attól függetlenül hogy e darukat földről irányítják, vagy  a daruhoz tartozó fenti  fülkéből  (e fülkék  félig nyitottak lehetnek, vagy teljesen csukottak -- utóbbi esetben ajtó kell hogy legyen a fülkén (oldal-részén úgy hogy a  daru irányítója  le  bírjon lépni vagy  a daru-hídra, vagy lépcsőre).

 Az utak, amelyeken a dolgozók közlekednek, 1 méter szélesek kell hogy legyenek és szabadon járhatók (tehát   semmilyen tárgy, anyag, félkész anyag nem lehet ezen utakon!);  azok az utaak, amelyeken teherszállítás is folyik kisebb szállító járművel, legalább 1,5 méter szélesek kell hogy legyenek, azért  hogy  a dolgozóknak legyen elég  helyük a jármű mindkét oldalánál elmenni --- elférni.  Ezek az utak jelölve kell hogy  legyenek, fehér vagy sárga  csíkkal; minddkét sávot!

                                        --  2.  oldal --

 

    Minden elektromos része a gépeknek védőlappal kell hogy legyen, amennyiben ezen elektromos berendezések a gépek oldalán találhatók.   A gépeken azt a részt amely munkafolyamatot végez --  anyagot megmunkál --- meg kell világítani  lokálisan, külön lámpával, enélkül veeszél leselkedik a dolgozókra.    A gépek kezelése történhet gombokkal is, ezek elromlása szintén veszély lehet.

   A munkacsarnok heelytelen megvilágítása (nem egyforma a fény-eloszlás) úgyszintén veszélyt jelenthet, a dolgozó nem rendesen látja azt, amit csinál. 

  A munkacsarnokokban lehetséges a levegő szennyezettsége: por (ez lehet fémpor, fahulladék-por, és más aprószeemcsés por...), pára, gőz. Ugyanakkor lehetséges zaj jelenléte a nagyobb gépek, berendezések működése vagy nagyobb szerszám használatakor.      Ha a mikroklíma nem megfelelő, akkor az i bizonyos módon veszélyt jelenthet  (pélául túl hideg van, vagy túl meleg van a munkacsarnokban, vagy például huzat van!    Mindezek kkihatnak a dolgozók egészségére.

     A gépek körüli "eltorlaszolás" szintúgy veszélyes lehet...nem tud a munkavállaló szabadon és könnyen mozogni a gép közeelébn és körülötte.

    Természetesen ez a fémipari gyárak munkacsarnokaira vonatkozó veszélyek  egy része;  a vegyipari, autóipari vállalatokban a  munkacsarnokokban más fajta veszélyek vannak jelen, úgyszintén a mezőgazdasági gyárakban is.   Ezekről  azonban a következő bekezdésben írok részletesebben.

        Az építőiparban főleg a terepi munka esetében léteznek veszélyek, magánál az építkezésnél; ha épületről van szó, akkor a szerszámok, rendetlenség, védőkorlát hiánya miatt leesik az állványról a dolgozó, vagy benti munkálatoknál hasonló veszélyek vannak, azonkívül a villamossági-berendezések is veszélyesek lehetnek.  Nehéz teher emelése szintén veszélyt jelent.  Az utak eltorlaszolása  úgyszintén lehet veszélyes. Különböző gépek működés közben, emelő daru...., mindez vesszzélyforrás a dolgozókra nézve. Nagyon sok más közrejátszhat még a veszélyek megjelenésére, fennállására. Hosszú lenne  felsorolni, ezért eltekintek ezek további részletezésétől!

       A vegyipari gyárakban összetett a veszélyek forrása, nagyon sok féle veszély létezik.    Elsősorban a gépek, berendezésk működése közbben fellépő esetleges hibák,   védőberendezések hiánya,   villamossági   berendezések hiányosságai,   vegyszerek kipárolgása, ha némi szivárgás van a hordón, edényen (véletleen folyttán),     levegő szennyezetsége  vegyi anyagoktól, meleg van a munkacsarnokban, huzat mert keresztül van nyitva két ajtó,   a  gépek vagy más jelen lévő zaj   és  hasonlók (hosszú lenne mindet felsorolni).

    Az autóiparban még nagyobbak a veszélyek, bár itt nem annyira a gépek   jelentenek veszélyt (részben azért, mert automatikus a működésük, másrészt a veszélyforrásokat kizárták), mint inkább az alkatrészek, a festés közbeen keletkezendő párák, mérgező anyagok, a szállító-sor, darruk,    megvilágítás nem megfelelő a csarnokban és hasonlók (nee soroljam tovább).

    A  magáncégekben a veszélyek attól függnek milyen magáncégről van szó;  más veszélyek vannak a kötödékben,  a fémipari magánvállalatokban, a szerszámkészítőknél,    más kisipari cégekben   és így tovább.

    E veszélyekről szeretnék írni a következő bekezdésben.    Kezdjük talán a kötödékkel: 1. a kötőgépek működése és ezek veszélyes részei;   2. a gépek körüli hely telerakása anyaggal, nyersanyaggal;  3.  a levegő hőmérséklete, a munkacsarnokban persze;   4.  a gépektől eredő zaj, amennyyiben meeghaladja a megengedett, előírt szintet;  5. a nyersanyag minősége, megakadása a gépben   (uttóbbi ritkábban, de előfordul);  6. légköri áramlatok negatív hatása (a dolgozókra);  7. a kötőtűk és más szrszámok nem jó minősége;  8.  a dolgozók védőfelszerelésének hiánya;   9. nem megfelelő méretű munkatermek;   10. külön raktár hiánya, fűtéshiány (télen), nem megfelelő megvilágítás és hasonlók!  Ezen pontok közül néhány vonatkoztatható a többi magánvállalatra, műhelyre is: fémipari műhely, szerszámokat készítő magánvállalat,  csavarokat és más tárgyakat gyártó cégek . . . ;  azonban ezeknél a gépek  mellett a villamoságtan is veszélyt jelenthet; a zaj szintén jelen van   és a huzat is.  A légköri szennyezettség nem túl jelntős (bár ez nem egyforma  mindenütt),  a fémforgács lehet veszélyes,   a  megvilágítás minősége ha nincs összhangban a szabályzattal  és   más  veszélyek ,  amelyeket itt tovább nen részleteznék bővebben!

      A  mezőgazdaságban főleg a szabadban dolgozás, a meleg-hideg időjárási vizonyok, a sáros talaj, a gépek, szerszámok, a  nehéz fzikai munka (ez utóbbi a többi felsoroltakra is  érvényes)  és hasonlók a veszélyek -- itt sem akarom bővebben fejtegetni.

                                          -- 3. oldal --                                                                                                            

    3.    MILYEN VÉDŐFELSZERELÉSEK VANNAK  A  GÉPEKEN;  MIK A VÉDŐFELSZERELÉSEK ÉS HOL KELL LENNIÜK  A  GÉPEKEN?                                             

         Védőfelszereléseknek nevezzük azokat a védőrészeeket, amelyek a gépek veszélyes zónáját védik; a gépek veszélyes zónája az a része, ahol a megmunkálás folyik marással, esztergálással, fúrással, nyomtatással, fűrészeléssel . . ., tehát a gépek forgó része, horizontális illetőleg vertikális mozgása miközben anyagot munkálunk meg, a forgácsolás, légkalapács működése, fém-, fa fűrészek vertikális vagy horizontális működése, marógépek anyagmegmunkálása, nehéz gépek működése... mindezeket a részeket valamilyen módon meg kell védenünk. E védőberendezések lehetnek fémlemezek (vastagabbak és törésmentesek), kapcsoló-gombok, kikapcsolók, automata védők, keskeny védőberendezések (fa-fűrészeknél), más fajta  védőberendezések.  A fúrógépeknél amennyiben nem lehetséges a védőlemez alkalmaazás, kapcsoló gombokkal lehet megállítaani, vagy beindítani a gépet. Itt is és más gépeknél is a megmunkáló szerszám erős anyagból kell hogy készüljön, tehát olyan anyagból, ami nem bír eltörni, szétszállni. E szerszámokat a helyükön jól meg kell szorítani hogy ne bírjanak kiesni.  Nagyobb hidarulikus présgépeknél két  gomb kelll hogy bekapcsolja és irányítsa a gépet, tehát mindkét kezünket "le kell foglalni" velük.  A veszélyes zónába véletlenül sem szabad benyúlni  amíg a gép működésben van; előtte meg kell állítani a munkagépet, csak azután lehet a veszélyes zónában működni kézzel. A gombok kifogástalanul kell hogy működjenek a gépeken, ha elromlanak, azonnal meg kell javítani őket. Vigyázni kell a szétszálló fémforgácstól és más veszélyes anyagtól -- ekkor kellennek a személyi védőeszközök.    A munkagépek villamos berendezéseit le kell fedni, meg kell védeni (általában fém anyagal, vagy ha oldalt van, akkor fém-lappal és  teljesen csukott kell legyen, persze foggantyúval, amivel ki lehet nyitni, amikor a gép nem működik!)! A gépek lokális megvilágítása a veszélyzóna közelében, vagy mellette kell hogy legyen; ahol lehetséges, fellül van a lámpa -- fontos hogy legyen  lámpa  a veszélyzóna közvetlen közelében mivel a munkacsarnok megvilágítása  magasban van  és az nem elegendő a gépek veszélyyzónájának a megvilágítására (a veszélyzónáról már korábban írtam, tehát itt nem ismételném meg).   Azon gépeknél, ahol veszélyes gázok, gőzök, vagy  vegyi anyag van, illetve por keletkezik -- elszívó berendezéss kell legyen közvetlenül a por, gáz, gőz...  közelében!  A nagyobb gépek rögzítve kell hogy legyenek a padlózathoz, a kisebb gépeknél rácsos "emelvény" van amelyen a dolgozó végzi a munkáját.   Természetesen e rácsozat nem szaabad hogy cssússzon és biztonságot kell nyújtania a munkavállalónak.    A nagyobb gépeknél arra kell vigyázni hogy a veszélyzónába ne kerüljön a kéz, ne érje nehéz tárgy, az emelő tárgy emelésekor a dolgozó félre kell hogy álljon éés főleg nem a teher alatt!  A köszörrűgépeknél elszívó berendezés szükséges, de egyes fa-megmunkáló gépeknél és más port kibocsátó gépeknél is!

   Természetesen a vegyipari gyárakban, autóiparban, magáncégeknél és mezőgazdaságban  más más védőberendezések, felszerelések vannak, de erről legközelebb írok.

   A vegyipari gyárakban a veszélyek sokoldalúak lehetnek.  Elsősorban a vegyi anyagok kipárolgása, amely ellen elszívó berendezésekkel kell védekezni és még a szellőztetést, klímaberendezést is ha szükséges aalkalmazni lehet.   Másik veszély robbanástól  lehetséges --  ezt biztonságos berendezésekkel, tűzvédelmi intézkedésekkel valamint megfelelő "tárhelyekkel", kazánokkal lehet megelőzni;   a kazánok rendkívüli biztonságosak kell hogy legyenek, elzáró csavarokkal.              A gépeket megfelelő védőeszközökkel szükséges ellátni minden részén!       A vegyi anyagoknak külön raktár kell, minden biztonsági intézkedéssel ellátva.   A vegyianyag gyárakban a berendezések állapotát  rendszeresen ellenőrizni kell biztonsági szempontból, minden része kifogástalan állapotban kell hogy legyen, védőberendezések szükségesek a veszélyes részeiken.  Amennyiben vezetékről van szó, amelyen keresztül vegyi anyagot "szállítanak", nem szabad hogy bárhol is  lyukasak legyenek, rozsdamentes anyagból kell készülniük, megfelelő színűre kell festeni őket és nem szabad keresztezni ezeket a vezetékeket más vezetékekkel!    E vezetékeket  leginkább a föld  felett kell elhelyezni, vezetni,  olyan magasságban  hogy javításkor a mesterek - szakemberek könnyen elérhessék.   A csarnokokban, udvaron megfelelő megvilágítás szükséges - egyforma megvilágítást kell alkalmazni mindkét helyen!   A szállítóeszközök megfelelő súlyt kell hogy kibírjanak, ezek utját fel  kell szabadítani mindenféle tárgytól, akadálytól, mind a csarnokokban, mind az udvaron -- az előbbiben az út szélessége mindkét oldalról szélesebb kell hogy legyen  a dolgozók biztonságos  közlekedése  miatt!    Amenyiben daruról van szó, akkor a  teher alatt nem szabad sem állni,  sem elmenni  addig, amíg szállítják!             A szükséges mennyiségű vegyi anyagot (amely a délelőtti munkaidőhöz szükséges)  külön raktárrészben kell tárolni, teljes munkavédelmi és tűzvédelmi intézkedések mellett!    

     Az autóiparban a gépsorok kifogástalan állapotára kell kelyezni a fő hangsúlyt!  Többnyire robotok irányítjáák a termelési "láncot",    de ezek is elromolhatnak (ritkábban igaz).  A  munkacsarnokok szellőztetését  ha lehetséges, klímaberendezésekkel kell megoldani  (ugyanis a huzat árthat a dolgozók egészségének),  megfelelő távolságokban -- lehetőleg egyforma távolság kell lenniök.    Az ún. "mikroklíma"  meg  kell feleljen  az  idevágó szabályoknak,  ugyanúgy a por, gáz, gőz, zaj (ebből az utóbbiból van olyan hely ahol átlépi a megengedett értékeket  de az előbieknél is lehet olyan hely, ahol túllépi a határértékeket -- például autófestésnél) szintén meg kell feleljen az előírtaknak. Ezeket a káros hatásokat külön intézmény méri le, amely erre fel van hatalmazva (több ilyen intézmény is mérheti). Melyik intézményt választjuk az a benyújtott Árjegyzéktől függ, amelyet az intézmény elküld (legjobb többtől is kérni)!  Természetesen a gyár szempontjából a legelőnyösebb Árjegyzék elfogadása szokott előtérbe kerülni. Ez persze vonatkozik mindn gyárra, magáncégre és mezőgazdasági kombinátokra is!

                                   -- 4. oldal --

    Az építőiparban legnehezebb a munkák végzése, így a veszélyek is jelentősebbek. Elsősorban az építkezéskor. Azonban a veszélyekről már írtam, itt a védelemről írok.  Elsősorban építkezéskor az állványok biztonságosak kell hogy legyenek, hát-korláttal, olyannal, amely megakadályozza a dolgozó lezuhanását. Ún. védőhálókat is szoktak kifeszíteni az állványok előtt. Kötelező e területet körülkeríteni!  Nem szabad rendetlenséget hagyni a közlekedési útvonalakon!  Itt elsősorban a széthagyott szerszámokra, épületanyagra és más szükséges anyagra kell gondolni.  Az építkezési terület környékén csakis a az ott dolgozók tartózkodhatnaak.  A csörlős emelő, amellyel a maltert vagy más anyagot emelnek fel az álványokra, biztonságos kell hogy legyen, kifogástalan állapotban kell működnie; az állványyhoz érve  könnyen ki kell akasztani a kampóból, nem áthajolva az állványon (ez utóbbi szigorúan tilos!).  Az építkezési  terüleettől kissé távolabb kell állni a dolgozóknak (ha csak lehet a körülkerített résen kívül, pesze ha csak nem kell segítség az állványokon dolgozóknak.  A benti munkáknál a villamosságra és azon részekre kell ügyelni amelyek "üres" területek (például: aknakfülke, más részek...ezeket szintén körül kell keríteni (fa-korláttal). Nagyon vigyázni kell arra is hogy a magasból nehogy vaalakire ráessen valamilyen tárgy.  Itt is szigorúan be kell tartani minden szabályt;  a zajszintet és más káros hatásokat megbbízott intézmény mérheti (amely erre fel van hatalmazva) csakk;  több ilyen intézmény van, a gyártól függ melyik Árjegyzéket fogadja el (rendszerint amelyik kedvezöbb ajánlatot ad, küld el -- azaz olcsóbbat.  Persze  ez  minden gyárra vonatkozik!  Hőségben a dolgozók nem tartózkodhatnak a napon!

     A magáncégekben a gépeket kel  védőberendezéssel ellátni, amelyiket lehet. A szerszámok minőséges anyagból kell hogy készüljenek.   A villamossági vezetékek védve  kell hogy legyenek, a megvilágítás  egyformán legyen "elosztva".  itt is  jeleentkezhetnek káros hatások, kisebb méretben, de ha  szükségess, akkor itt is le kell ezeket mérni!

       A  mezőgazdaságban a kombájnok, traktorok, ezek szerszámai biztonságosak és  kifogástalanok kell hogy legyenek; működdés közben szigorúan tilos ezen gépeket javítani, ugyanúgy a szerszámokat is. A traktorokon kell hogy  legyen "villogó lámpa" azaz ami forgófénnyel működdik (Szerbiában kötelező).  A dolgozók munkavédelmi kiképzésben kelll hogy részesüljenek -- ez minden gyár dolgozójára vonatkozik!   Tekintettel arra, hogy kinti munkákról van szó, eső  esetén helyiséget kell lbiztosítani a dolgozóknak.

    4.  MILYEN SZEMÉLYI VÉDŐESZKÖZÖKET KELL HASZNÁLNIUK A DOLGOZÓKNAK?  MIÉRT?  MI A KÖTELEZETTSÉGE E TÉREN A VÁLLALATOKNAK?

         A  gyárakban többféle személyi védőeszközt kell használni, amelyekre létezik egy ún. általános Szabályzat, ami nem részletezi a munkahelyeket,  ugyanakkor létezik minden gyárban egy Személyi védőeszközökre vonatkozó Szabályzat, ami már munkahelyenként felsorolja a személyi védőeszközöket, azok típusát, időtartamát és  amit a Munkavédelmi Alapszabály előlát!

       Személyi védőeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a dolgozók testi épségét, egészségét  közvetleenül védik a veszélyektől, káros hatásoktól,  kipattaanó szikráktól, szészálló forgácstól, eltört szerszámtól.... !

       A legtöbb gyárban használatos a munkaruha a dolgozók részéről -- amely lehet két részből (nadrág+kabátka), vagy a nadrág vállas, elől kicsit szélesebb résszel amelyen lehet  zseb is (+ kabátka ha szükséges vagy ha a belső szabályzat előírja).  Egyes gyárakban fehér színű a munkaruha, máshol általában kék színű  de látam már zöld  színűt is.  Az irodákbban leginkább köppenyeket használnak a dolgozók (ez is leginkább kék színű, de van ahol fehér).  A köppenyek, munkaruhák anyaga vászon, nyáron vékonyabb, télen kissé vastagabb.   A munkaruhák kabátkáin kell legyen zseb is, de a nadrágon szintén.  E munkaruhák kényelmesek kell hogy  legyenek, hogy a dolgozók könnyen mozoghassanak bennük munkavégzés közben (többen a  kiskabátkát nem használják, csak a "kezeslábas" nadrágot,  habár ez nem szabályos és  veszélyes is.  Második fontos személyi védőeszköz a védőcipő: lehet félcipő (vasbetéttel vagy anélkül),  magasszárú cipő (vasbetét nélkül vagy  avval,  szőrmebéléses),  védőcsizma (gumicssizma aely  vízálló vagy más anyagok ellen is hatásos).   A védőcipők bőr felsőrészből készültek, talpuk recés gumi, egyes munkahelyeken vasbetét van az orr-részben;  azokon a  munkahelyeken, ahol szükséges a magasszárú cipő használata (például hegesztésnél, vagy más helyeken), ott azt kell előírni és kötelező viselni!  A szőrmbéléses magasszárú cipőt főleg tránszportmunkások, sofőrök, általában szabadban dolgozók, villástargoncát (nagyobb súlyút) vezető dolgozók kell hogy használjanak.   A kinti targoncavezetők, sofőrök rendszerint rövidebb szőrmebéléses kabátot viselnek, azok a dolgozók, akik időnként mennek ki a munkacsarnokból, azok béléses mellényt használnak.  A hegesztők védősisakot sötétített üveggel, vagy sötét színű védőszemüvget kell hogy  viseljenek; ugyanezzt kell viseljékaa köszörrűssök,  marósok és más munkahelyekeen dolgozók..      Az  építészetben a sisak, béléses kabát, esőkabát  szükséges és ezek vannak előírva! A sisak a véletlenül lezuhanó kisebb tárgytól védi meg a dolgozót (valamilyen szerszám, vag más tárgy), amely olyan vaslapból készül amely belül béléses; a béléses kabát a hidegtl véd, az essőkabát pedig a szeszélyes iddőjárási viszonyoktól!  Itt is több munkafeladat közben védőszemüveget kell használni! Mindazt, amit a belső szabályzat előír.         Miért kell szeemélyi véédőeszközöket viselni a dolgozóknak?  Azért mert a védőberendezésk nem mindég védenek meg,  másrész neem mindeenhol és nem mindég lehet ezeket alkalmazni, harmadszor: nem mindég nyújtanak biztonságot!      A MUNKAADÓKNAK KÖTELEZETTSÉGÜK A TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN BIZTOSÍTANI A  DOLGOZÓKNAK A SZEMÉLYI VÉDŐESZKÖZÖKET!   Azok minőségét, tartósságát, könnyű viselését maguk a beszerzők ellenőrzik a gyártóknál  (de maguk a gyártók is kell hogy  tartsák magukat a megszabott minősséghez);  azt kell figyelembe venni:  minőséges, tartós, olcsó és  jó  anyagból készüljön a szeemélyi védőeszköz.   A  megrendelést leginkább a raktáros végzi a munkavédelmi előadó javaslatára, ezek beszerzését pedig a beszerők végzik.  A munkaaaddó köteles péneszközt biztosítaani ezek megvételére, ugyanis aa büntetések szigorúak!

                                       -- 5. oldal --

 

       5.    MILYEN ELŐNYEI VANNAK A VÉDŐFELSZERELÉSEKNEK ÉS  A  SZEMÉLYI  VÉDŐESZKÖZÖKNEK?  Vannak e hátrányaik?

 

      Minden védőeszköznek és felszerelésnek akár gépeken van, akár más helyen, csakis előnyük lehet. Egyrészt azért mert a gépek vesélyes zónáit védik,  másodsorban a villamosságtól is védenek,  harmadszor a biztonságot is elősegítik a gépeken  (irányító, kapcsológombok, sb.);  a porelszívók (közvetlenül vagy közvetett módon) elszívják a port a gépektől (száraz köszörülés és hasonlók),  a káros  hatások elszívó berendezései mentesítik a légkört, a munkacsarnok levegőjét e káros hatásoktól (gázok, gőzök). Biztosítani kell a csarnok megfelelő hőmérsékletét  mind a téli, mind pedig a nyári időszakban.   Vigyázni kell arra, hogy a dolgozókat ne  érje huzat  (ez például káros hatás lehet).     A gépek villamos berendezéseitől meg kell védeni a dolgozókat  (a szekrények ahol a villamossági - vezetékek vannak, ajtóval vannak ellátva).  A  padlózat nem csúszhat, a menekülési útvonalat meg kell jelölni. A gépeken ha szükséges, lokális megvilágítást is alkalmazni kell (kislámpát). A védőeszközök, felszerelés, személyi védőeszközök balesetmegelőzést is szolgálnak, ezért mindég jó állapotban kell legyenek, minőséges anyagból kell hogy készüljenek.  A törvényeket be kell tartani!

     Hátrányaik csak abban az esetben vannak, ha nincsenek felszerelve a védőeszközök, ha nem jók, ha nem megfelelő helyen vannak, ha nem alkalmazzák a dolgozók a személyi védőeszközöket, vagy nincsennek biztosítva ezen eszközök.  néha a dolgozók sem jól használnak bizonyos szeszámokat, vagy ezek minősége rossz --mindez balesetekhez is vezethet!

 

      6. MILYEN KORKEDVEZMÉNYEKET ISMERÜNK? MIT JELENT A KORKEDVEZMÉNY?  Milyen munkahelyeken van ilyen?

       Korkedvezményes munkahelynek nevezzük azt a munkahelyet, amelyen a veszélyek fokozottan jelen vannak, azaz amelyen nyugdíjbavonuláskor 12 hónap helyett 14 vagy 15 hónapot számolnak el, így  a dolgozó valamivel előbb mehet nyugdíjba.  Az öntödékben az indukciós kályhákon dolgozó öntők korkedvezményes munkahelyen dolgoznak, de ilyen munkahelyek vannak az öntödében más osztályokon is: így a formázóknál, a nagy rázógépen dolgozók, a magasban ülő darukezelők (magukon a darukon lévő nyitott fülkében ülő darukezelők), az öntödéken kívül a hőkezelők osztályán lévő egyes munkahelyek  szintén korkedvezményesek; a homokozókban a  váz-kifújó munahelyek korkedvezményesek (ezt azonban később itt Szerbiában  megszüntették, mivel nem az öntödéhez tartoztak).  E korkedvezményes munkahelyek nagyon sok veszélyt tartalmaznak, különösen a káros hatások (gáz, gőz, por), hőfok, meleg munkahely, levegőszennyeződés,  a munkacsarnok nem megfelelő hőmérséklete - túl  hideg, túl meleg.  E munkahelyeket törvény és külön szabályzat írja elő és időnként  ellenőrzik a megbízott  intézmények ugyanakkor néha le is vesznek a listáról munkahelyeket.  Azonban vannak korkedvezményes munkahelyek a vegyiparban az élelmiszeriparban (például a pékekknél), a más iparágakban és  különösen az építőiparban több munkahelyen! Ezen munkahelyekk listáját külön Szabályzat sorolja fel és időnként revízió alá  esnek, olyankor megtörténhet hogy 1  -2  munkahellyel bővül, vagy ha csökkentek a veszélyek, akkor leveszi a listáról a  megbízott egészségügyi intézmény!    Részletesebben az idevonatkozó törvény és a Szabályzatok foglalkoznak e témával, így én itt ezt be is fejezem!

       7. MI A KÜLÖNBSÉG A GÉPGYÁRTÁS, AUTÓIPAR, VEGYIPAR, MEZŐGAZDASÁG VESZÉLYEI KÖZÖTTT?

        Erre a kérdésre nagyon nehéz röviden válaszolni, ezért pontokba foglalom:

             1.  Különféle a termellési folyamat, mások a veszélyek,

              2. másféle káros hatások vannak a munkacsarnokokban,,

               3. nem egyformák a gépek sem,

                4.  különfélék a védőeszközök, védőfelszerelések,

               5. különböznek a gyártási folyamatok, a  legyártott termékek.

     Mindegyik fellsoroltra saját jellemző veszélye van: egyiknél a  gépek védelmének hiánya, védőeszközök hiányoznak, nem megfelelőek,  a káros hatások is különböznek (egyik helyen a magas hőmérséklet, máshol a huzat, a hideg, a levegő nedvességtartalma;   száraz levegőtartalom;  automata gépsor elromlik...és így tovább), a veszélyek is mások mindegyiknél, specifikusak, csak arra az iparágra jellemzőek -- ez mind különbözővé teszi a veszélyeket ezeken a helyeken, a fenti iparágakban!  Tekintettel arra, hogy e veszélyek sokféleképpen különböznek egymástól e témakört külön törvények is  szabályozzák, ezért tovább  e kérdéskörrel nem foglalkozok!

                                       6. oldal

 

      8. MI A MUNKAHELYI BALESET, MLYEN INTÉÉZKEDÉSEKET KELL TENNI ILYEN ESETEKBEN, MI A MUNKADÓ KÖTELEZEETTSÉGE -- MI TARTOZIK MÉG E TÉMAKÖRBE?

             Munkahelyi balesetnek nevezzük a dolgozók könnyebb vagy súlyosabb sérüléseit, amelyek a gyárban, a munkahelyén, vagy más munkahelyen illetőleg a gyár udvarában történnek különböző okok, hiányosságok, figyelmetlenségek miatt vagy a dolgozó hibájából, vagy önhibáján kívül.   A dolgozó  ha figyelmesen dolgozik  és hibátlan gépen vagy gépsoron, akkor nem biztos hogy  történik vele baleset, de lehetséges ennek veszélye!  Persze ha a gép mozgása közben nyúl be a veszélyzónába  és baleset éri, akkor a dolgozó hibás, de attól ez még munkaheelyi balesetnek számít.   Azonban ha a gép veszélyzónájába aakkor nyúl be a dolgozó, ha  azt előtte leállította, tehát a gép nincs  működésben és akkor éri baleset, akkor nem a dolgozó a hibás és ez még jobban balesetnek számít. Tudni kelll  azonban hogy nem csak aa gépek, gépsorok okozhatnnak bbaaleseteet, haneem a gáz, gőz, a forró vas  ha kicsapódik az indukciós kályhából  (főleeg Öntödékben), vegyi hatások érik a bőr felszínét vagy mélyebb rétegeket is,  a hőkezelő osztályokon előforduló veszélyek (testi sérülések) és sorolhatnám tovább.  Munkahelyi baleset lehetséges akkor is ha a munkaadó nem biztosítja a személyi védőeszközöket, vagy azok minősége nem felel meg a szabályoknak.  Minden munkaadó kötelessége megteni a munkavédelmi Törvényben, Szabályzatokban, a gyári Alapszabályban és külön szabályzatokban előírt védelmi intézkedéseket a gépeken, szerszámokon, villamossági berendezéseken, munkacsarnokokban, a káros hatások csökkentését (por, gáz, gőz) elszívással (közvetlenül a géptől, vagy elszívó berendezéssel a munkacsarnokból...klímaberendezés is jó erre.  A munkaadó köteles megfelelő minőségű személyi védőeszközöket beszerezni a dolgozóknak, attól függetlenül hogy technikai védelem van a gépeken, vagy a csarnokban.    A dolgozók közlekedési útvonalai a munkacsarnokban nem lehetnek 1 m kisebbek, nem szabad ezeket eltorlaszolni más tárgyakkal, kész termékkel... stb.  A benti szállítási útvonalak 1,50 méter szélesek kell hogy legyenek, azért hogy a dolgozók elférjenek a szállítóeszközök (targoncák) mellett. Az udvart ki kell világítani erősebb fényekkel, mivel este a nagyobb targoncák ha sötét van, nem látják meg az embert  és elüthetik, ami súlyos balesetekhez vezethet.  A  porok, gőzök, gázok elszívása igen fontos, de vigyázni kell a levegő hőmérsékletére és nedvességtartamára (nyáron a munkacsarnokban ne legyen meleg túlságosan, télen ne legyen hideg) -- bár ezen tényezők nem is annyira balesethez vezehetnek, hanem professzionális megbetegedésekhez.  A darun való teher szállítása közben ne álljunk a teher alatt, sem a közelében, mert leeshet.   Vigyázni kell arra is hogy a  darukkal az előírtnál nehezebb súlyt ne szállítsunk mivel ha leesik, balesetveszélyes,,,de a macska is letörhet!

   Tehát a munkahelyi baleseteket meg kell előzni:  a dolgozók odafigyelésével, biztonságos munkavégzéssel, védett gépeken, megfelelő világítással (ha kell és lehetséges, akkor lokálian, lámpával is), megfelelő személyi  védőeszközök biztosításával, a veszélyes zónába gépeken csak akkor szabad benyúlni ha a gép üzemen kívül van, azaz meg lett állítva (a különböző kapcsológombokkal, amelyek leállítják ezek működését!) Többnyire ezek a munkaadók kötelezettségei is, de a dolgozók is  oda kell hogy figyeljenek minden pillanatban!

   Ehhez tartozik még  a dolgozók oktatása, kiképzése munkavédelmeből (és tűzvédelemből is), amely lehet szóbeli, vagy írásbeli  - a szóbeli jobb, mert a dolgozók így  jobban megjegyzik (bár erre nem mindég van idejük), valamint a tudásuk felmérése azután - ez is lehet szóbeli vagy írásbeli. Mindkettő attól függ hogyan szabályozza a belső szabályzat!    VVégezheti a munkavédelmi előadó is ha meg van a szakképzettsége, de amennyiben a gyár valamely Munkavédelmi Intézet mellett dönt, akkor a vállalat kell hogy kifizesse az oktatást és  tudásfelmérőt is!  Utóbbit évente egyszer a munkavédelmi előadó is megteheti!

 

   9.  KI LEHET MUNKAVÉDELMI ELŐADÓ ÉS HOl?

            Munavédelmi előadónak nevezzük azt a  személyt, akit  a vállalat megbíz e témakörrel, és amelyet Ő a Törvény,  Alapszabály, különböző Szabályzatok  betartásával köteles végezni!  Feladatai sokoldalúak:  bizonyos időközönként egy bizottsággal ellenőriznie kell a gépek, berendezések állapotát, amelyről Jegyzőkönyvet készít, a hiányosságokról értesíti a munkavezetőket, karbantartók főnökét.  Ellenőrzi a káros hatások jelenlétét,  a személyi védőeszközök minőségét és azt hogy a dolgozók viselik e azokat;  ellenőrzi a megvilágtást, villamossági berendezéseket; ellenőrzi a munkacsarnokokban az utakat, hogy nincsennek e eltorlaszolva, a targoncákat is, és a targoncavezetőt hogy van e megfelelő vizsgája.  Kapcsolatot tart fenn különböző munkavédelmi Intézetekkel, más intézményekkel. Kapcsolatban van az üzemi orvossal, a munkaegészségügyi szolgálattal (az Egészségházban), beküldi a vizsgálatra  küldendő dolgozók névsorát rövid munkahelyi leírással és a káros hatások feltüntetésével -- ugyanis legalább két-három évente kell küldeni azon dolgozókat orvosi vizsgálatra, akik "külön feltételű" (nehéz munkakörülmények között) munkahelyeken dolgoznak! Több más evidenciót is vezet és javasolhatja a munkafeltételek javításáát (sőt, kötelezettsége is ez)!  Munkavédelmi előadó lehet az a személy, akinek megfelelő főiskolai vagy egyetemi végzettsége van, meg van a munkavédelmi szakvizsgája (Szerbiában a 2005-ben meghozott Törvény, valamint a 2006-ban megjelent Szabályzat részletesebben  leírja e szakvizsgát, hogy milyen törvények és szabályzatok egyes cikkelyeit kell tudni  -  előtte megtanulni, ami nem is könnyű feladat, meg maga a vizsga sem).  Perze ezmellett van még több feladata, de ezt a Törvény és a vállalati Alapszabály részletezi (főleg utóbbi, amelynek vannak kiegészítő szabályzatai)!!

             10. KI ELLENŐRZI A MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁT?  Milyen büntetések vannak és ki büntethet, ki állapítja meg ezek fokát?    

       Elsősorban gyáron belül a munkavédelmi előadó.  Gyáron kívülről pedig a köztársasági (körzetekre beosztva) Munkavédelmi Felügyelő.  Ő először elbeszélget a gyár vezetőivel, majd körüljárja a gyárcsarnokokat, udvart -- útközben jegyzi a hiányosságokat, Jegyzőkönyvben később elküldi a gyár címére, majd Végzést hoz dátumokkal és azon hiányosságokat a gyár vezetősége  a munkavédelmi előadóval együttműködve köteles a megadott határidőkön belül elhárítani!   Elhárítás után értesítik írásban a Felügyelőt hogy mit bírtak megcsinálni, mi van folyamatban,  mivel késnek -- esetleg határidő-módosítást is kérnek!

Bünteni helyszínen a felügyelőnek is joga van ha nem viseli a személyi védőeszközt a dolgozó.  Azonban a kihágási bíró büntetheti a gyárat, ha a Felügyelő átadja neki az ügyet. Súlyosabb esetekben  üntető eljárás indulhat a gyár ellen és itt már a büntetések több millió dinárt vagy forintot  tehetnek ki, míg a kihágási bíró latolgathatja hogy minimális össeggel bünteti e a vállalatot.   Börtönbüntetés itt Szerbiában csak nagyon ritkán történik a hiányosságok miatt!    

 ---------------------------------------------------------------------------

ELSŐSEGÉLY

 E TÉMAKÖR SZOROSAN FŰZŐDIK A MUNKAVÉDELMI TÉMAKÖRHÖZ, DE KÜLÖNBÖZIK IS EGYÚTTAL.

     Először  is, mit nevezünk elsősegélynek?  Elsősegélynek nevezzük a balesetek esetében nyújtott segélynyújtást!  E balesetek lehetneek közlekedési balesetek, munkahelyi balesetek, vagy más jellegű balesetek (például otthoni, utcai balesetek - időjárási viszonyok például télen: csúszós, jeges út).  A Vöröskereszt is  szervez  elsősegélynyújtási taanfolyamot és utána gyakorlati versenyt diákok részvételével, innen tartományi versenyre lehet eljutni (községi versenyről)!

     Közlekedési balesetek esetében hívni kell a mentőket, attól függetlenül hogy a személy sérülése könnyebb vagy  súlyosabb!  Egyrészt, mert mi (ha ki is vagyunk képezve, nem tudjuk úgy ellátni a sérültet) nem tudunk kellő mértékben és szakszerűeen segítséget nyújtaani, másrészt pedig a mentőautóban megfelelő műszerek, szerek vannak!  Ők gyorsan odaérnek a baleset színhelyére és az elsősegélynyújtás után beszállítják a sérültet a kórházba.

     Munkahelyi balesetek esetében el kell látni a sérültet az Elsősegély-doboz tartalmának egy részével (kötszer, fásli, rögzitő vasrúd rögzítéshez, stb.), utána a gyár autójával be kell  szállítani az Egészségházba. Súlyosabb

baleset esetében rögtön be kell szállítaani a  sérültet!

     Minden autóban kell hogy legyen elsősegély--doboz az előírt felszereléssel, ami törvényben van szabályozva. Az új sofőröknek is  van elsősegély-tanfolyam (kötelező)!  A gyárakban is kell hogy  legyen minden munkacsarnokban egy, vagy több elsősegély-doboz (kissé nagyobb méretű), legjobb osztályonként egy!  Elsősegélyt nyújtani minden kiképzett ember köteles, a kiképzést gyárakban a megbízott személy végzi!   Az elsősegély felszerelés a következőkből áll:  1. széles, illetve keskeny kötszer;  2. gézcsomag;  3. fertőtlenítőszer  a  seb fertőtlenítésére;  4. háromszögletű kendő (kar-felkötésre);  5. rögzítőrúd (amely úgy néz ki mind a sín) ezér annak is nevezzük - ez törés esetében használható.    A többiről a szabbályzat  rendelkezik!

     Az elsősegélyről ennyit szerettem volna írni!

    BÁLIZS  GÉZA

 

 P.s. Van egy másik weboldalam is, ahol az egészsége táplálkozásról, táplálékkiegészítőkröl írtam. a másik két témát e wblapon folytattam és befejeztem.

 

     

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Munkavédelem- Elsősegély - © 2008 - 2024 - munkavedelem-elsosegely.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat